Fasisztának nevezik az ’56-os magyarokat egy új, 11. osztályosoknak szóló tankönyvben, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök tanácsadója, Vlagyimir Megyinszkij írt az orosz diákoknak.
A Meduza által a G7-hez eljuttatott állami történelemkönyv szerint 1956-ban lázadó radikálisok, a fasiszta Magyarország volt katonái fogtak fegyvert, rengeteg gyilkosságot követtek el, még a sorkatonák is brutális mészárlások áldozatai lettek.
A leghangsúlyosabb rész 1956 tárgyalása (bár csak két bekezdés szól róla), amit a ledöntött Sztálin-szobor fotójával illusztrálnak. A propaganda szerint ez történt:
„Sztálin személyi kultuszának kritikáját számos kelet-európai országban felhasználták a szovjetellenes erők. (…) A magyar válságot a nyugati titkosszolgálatok és az általuk támogatott belső ellenzék akciói katalizálták. A Szovjetunió csapatokat vezényelt Magyarországra, és segített a magyar hatóságoknak a tiltakozás elfojtásában.”
Az orosz iskolákban ez alapján fasiszta múltú radikális fegyveresekről és nyugati operatív műveletekről fognak tanulni a magyar forradalom kapcsán..
A keleti blokk szovjetizálása a meghatározó narratíva szerint nem a megszállás következménye, hanem lényegében a hála eredménye volt.
„A szovjetbarát erők győzelme a kelet-európai országokban a Szovjetuniótól kapott hatalmas anyagi segítségnek is köszönhető. De a döntő tényező a Szovjetunió nemzetközi presztízse volt, amely a náci zsarnokságtól való megszabadulást hozta el az európai népeknek”
– állítja a tankönyv, amely azt próbálja sulykolni az orosz diákok fejébe, hogy Oroszország pénzzel, beruházásokkal és szakemberekkel önzetlenül támogatta a többi szovjet tagköztársaságot, még a legfejlettebb baltiak is mindent neki köszönhetnek.
A szovjet szatellitállamok, többek között Magyarország elengedését is óriási hibának tartja a hivatalos orosz történelemkönyv. „1989-ben megkezdődött a szovjet csapatok egyoldalú kivonása Kelet- és Közép-Európából. Ez egy különösen átgondolatlan döntés volt, mert a szovjet katonai jelenlét gyengülése a szövetséges országokban a nacionalista és szovjetellenes érzelmek erősödését okozta”, és ezzel megszakadtak a Kelet-Európához fűződő hagyományos kapcsolatok – olvasható a G7 összefoglalójában.
