Szent István királyunk által képviselt világnézet ma is aktuális, vagyis annak keresése, hogy a világmindenséggel és a mindenség feletti teljes léttel keressük a kapcsolatot, és ez alapján rendezzük az életünket – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az M5 kulturális csatornának.
A hétfő este sugárzott beszélgetésben elmondta, hogy Szent István felelősséget érzett népéért és az országért, cselekedeteit személyes keresztény hite vezérelte. Életútja nem a hit gyöngüléséről vagy elsikkadásáról szól, hanem annak erősödéséről, tisztulásáról – emelte ki.
Hozzátette: Szent István megtalálta a módját annak, hogy ennek a népnek a kultúráját, az azonosságát az új körülmények között is meg lehet őrizni, és ez az összhang ma is igazodási pont.
Ma is abban bízunk, hogy Szent István, a mi közbenjárónk figyelemmel kíséri ennek a népnek és országnak a sorsát és kéri a Mindenhatót, hogy jó irányba vezesse a történetünket, “adjunk olyan ösztönzéseket, amelyek ma is megfelelnek a további gazdagodásnak, az értékekben való erősödésnek” – fogalmazott Erdő Péter.
Megfogalmazása szerint a kultúra is azt jelenti, hogy az egyén és a közösség élete egységes egésszé áll össze, és ennek a mélyén, a középpontjában van valami világnézet, ami megmutatja, minek van értéke és értelme. Örvendetesnek nevezte, hogy vannak ünnepeink, amelyek emlékeztetnek minket ezekre a nagyobb összefüggésekre.
Az esztergom-budapesti érsek beszélt a hit családon belüli megéléséről, amellyel kapcsolatban kiemelte: fontos, hogy a hitünket családon és a közösségen belül is visszaigazoljuk, erősítsük, hiszen ezt látva a gyerekek megértik, hogy az élet minden területére van válasza a hitnek. “Ez boldogabbá és gazdagabbá teszi az életet” – emelte ki.
Erdő Péter rámutatott arra, hogy a Szent Jobb-körmeneten nemcsak “kedves halottunkat” siratjuk, hanem arra is emlékezünk, hogy Szent István életének nagy harcát egy végérvényes győzelemmel harcolta végig, tehát olyan életet ajánlott fel Istennek, ami az ember számára a legnagyobb győzelem, mert a keresztény tökéletességet tudta megélni. “Ebben az örömben indulunk el minden évben” – mondta.
A bíboros úgy fogalmazott: ha Szent Istvánra gondolunk, akkor tükröt tart elénk, hogy mennyire érezzük magunkat felesősnek ma a közösségünkért, mennyire keressük Isten akaratát, és milyen személyes áldozatot hozunk, hogy teljesítsük ezt az akaratot. Újra és újra ösztönző és megújító egy ilyen körmenet – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a hívő embernek milyen utakon kellene elindulnia, hogy tevékenyen hozzájáruljon a keresztény Európa megőrzéséhez, Erdő Péter azt mondta: a Tízparancsolat és a két útról szóló tanítás a kereszténység legrégebbi kincse.
Amit az emberi közösség életében a legszélesebb egyetértésben jónak tartunk, az benne van ebben a két írásban. A Tízparancsolat nem pusztán a kinyilatkoztatás kincse, hasonló viselkedési szabályokat nagyon sok nép hagyományaiban is találunk. Az emberiség ha jóindulattal keresi az igazságot, akkor a legalapvetőbb kérdésekben eljut a helyes út felismeréséig.
“Ez a mi igazi bizalmunknak az oka a gyakorlatban, mert nem pusztán egy vallás, nem egy kanonizált világnézet az, amin alapulhat egy társadalmi egyetértés” – fejtette ki, hozzátéve: ha a jó szándék és a tisztelet megvan, ki tud alakulni egy olyan együttélés, amelyre már építeni lehet, ebben újra bízni kell itt Európában és másutt is. Erdő Péter szerint Isten megajándékozott minket azzal a képességgel, hogy a számunkra a szükséges ismereteket megszerezzük, az életünkben aktuális döntéseket meg tudjuk hozni. Ha ebben nem bízunk, akkor az értékes cselekvésnek, az építő munkának az összefüggése vész el. A bizalom szükséges tényező az életünkben, amit a hit és tágabb világnézet tud megadni, és ebben a vonatkozásban igazán nagy Szent István öröksége – hangoztatta a bíboros.
Erdő Péter beszélt az eucharisztikus világkongresszusról, amelynek előkészületei jól haladnak. Ennek kapcsán elmondta, ősszel számos találkozót és tudományos konferenciát tartanak.
A bíboros beszélt arról is, hogy az augusztus 20-i ünnepségeken részt vesz Besara Butrosz Rai antiókhiai maronita pátriárka, a libanoni keresztények vezetője is. Erdő Péter az egyházvezetőről azt mondta, a pátriárka átéli az ottani helyzet minden nyomorúságát és veszélyét, hiszen tudvalévő, hogy Libanonban rengeteg a menekült. Jelezte: az ottani egyházi vezetők mindig azt mondják, hogy a hívek maradjanak hűek őseik földjéhez, maradjanak hűek ősi kereszténységükhöz.
A bíboros, prímás megemlítette, hogy mi magyarok is próbálunk segíteni a lehetőségeinkhez képest, a katolikus egyház többször rendezett karitatív gyűjtést. A pátriárka látogatása azt mutatja, hogy szoros a testvéri kapcsolatunk és megbecsülik a segítőkészséget és az őszinte segíteni akarást, ami fontos, mert a keresztények egyetlen nagy családot alkotnak – mondta Erdő Péter.
