Az Európa Tanács 1990. február 22-én tette közzé a bűncselekmények áldozatainak chartáját. Ez a nap számos országban – közük 1993 óta Magyarországon – az áldozatok napja.
Az új büntetőeljárási törvényben az áldozatok védelme is kiemelt, hangsúlyos szerepet kapott. A bíróknak a tárgyalóteremben nemcsak fel kell ismerniük, de mindent meg kell tenniük azért, hogy az áldozatok elkerüljék az újabb traumát. Fontos a velük kapcsolatos kíméletes bánásmód, mivel ha nem megfelelő érzékenységgel közelítenek hozzájuk, akkor az eljárás során a lelki trauma megismétlődhet.
A Debreceni Törvényszék is igyekszik biztosítani az eljárás során azokat a körülményeket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanú, a sértett el merjen menni a bíróságra, és félelem nélkül nyilatkozzon. A bírónak több lehetősége van az eljárásban a védelmi intézkedésre, így például védi a sértett magánéletét, személyazonosságát, adatait igény esetén zártan kezeli, kíméleti okból még a vádlottal való szembesítést is mellőzheti.
Egyedi igényként a sértett és a tanú a bíróságtól kérheti, hogy részesítsék különleges bánásmódban. Ilyenkor a bíró dönt például arról, hogy az érintettet speciális helyiségben hallgatja ki, de lehetőség van távmeghallgatás alkalmazására, amely során a sértett arca és hangja technikai eszközzel torzítható is.
A 2018 júliusától hatályos új büntetőeljárási törvény kimondja azt is, hogy a sértett bármikor nyilatkozhat az eljárás során arról, hogy a bűncselekmény miatt milyen testi, lelki sérelem, illetve vagyoni hátrány érte. Azok a személyek, akik nem töltötték be a tizennyolcadik életévüket, nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettjei, valamint a fogyatékkal élők pedig automatikusan különleges bánásmódban részesülnek.
