Egy évvel tovább maradnak az anyjuk mellett a svéd erdőkben élő barnamedve-bocsok, mint néhány évtizeddel ezelőtt – derült ki egy új kutatásból.
Ugyan a populációk létszáma nem változott, a barna medvék egyedeinek életét és viselkedését a vadászat okozta nyomás erősen befolyásolja – idézte a BBC hírportálja a Nature Communications című tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmányt.
Svédországban lehet medvére vadászni, kivéve, ha kölykei vannak. A medvék “gyermekgondozási ideje” talán azért nőtt két és fél évre, mert a vadászati törvény védi a bocsáról gondoskodó nőstényt. Így minél tovább marad az anyjával a bocs, annál tovább kerüli el az anya, hogy megöljék – mondta Joanie Van de Walle, a kanadai Sherbrooke-i Egyetem munkatársa.
Mivel a törvény miatt a bocsáról tovább gondoskodó nőstény könnyebben életben marad, a vadászatnak szelektív hatása van, vagyis mesterségesen avatkozik bele abba, hogy mely állatok maradjanak életben és szaporodjanak – tette hozzá.
A kutatók megvizsgálták az ország közepén élő, erősen vadászott medvepopuláció túlélési és szaporodási adatait. A medveanyák kétféle gondozási stratégiát követnek, az egyik szerint rövidebb ideig etetik a bocsot, így a következő évben már újra kicsinyük lehet. A másik stratégia a hosszabb gondozás, így azonban kisebb lesz a szaporulat.
Az utóbbi években a svéd erdők barna medvéi egy évvel hosszabban, akár két és fél évig is etetik bocsaikat.
Az eredmények alapján a svéd medvevadászat fenntarthatónak tűnik, hiszen a medvepopuláció mérete stabil maradt.
A tudósok szerint fontos, hogy megértsük, milyen hatása van az emberi tevékenységnek az állatokra. A vadászat akár úgy is megváltoztathatja a populációt, hogy nagyobb lesz benne a szaporodóképes nőstények aránya – vélte Van de Walle.
Más állatok esetében is lehetséges, hogy az ember beleszól az evolúcióba, a trófeavadászok például a hatalmas szarvú, tülkű, agancsú hímeket szelektálják ki a populációból, ezzel a kihalás szélére sodornak egyes fajokat.
