Az Európai Bizottság a mai napon közzétette legújabb értékelését az Európai Unió természeti állapotáról. A jelentés átfogóan mutatja be az uniós természetvédelmi jogszabályok által védett legveszélyeztetettebb európai fajok és élőhelyek helyzetét.
A védett élőhelyek és fajok pusztulása folytatódik, ennek okai pedig elsősorban az intenzív mezőgazdaságban, az urbanizációban, a nem fenntartható erdészeti tevékenységekben és az édesvízi élőhelyek változásaiban keresendők. A levegő-, víz- és talajszennyezés szintén hatással van az élőhelyekre, csakúgy, mint az éghajlatváltozás, valamint az állatok túlzott mértékű kihasználása, amelyért az illegális begyűjtés és az intenzív vadászat, illetve halászat tehető felelőssé. Ha nem fordítjuk vissza ezt a hanyatlást, az elkerülhetetlenül a biológiai sokféleség és az általa nyújtott létfontosságú szolgáltatások folyamatos romlásához fog vezetni, ami veszélyezteti az emberi egészséget és jólétet is.
A jelentés hangsúlyozza, hogy egyértelműen cselekednünk kell, ha azt szeretnénk, hogy komoly esélyünk legyen Európa biológiai sokféleségét 2030-ig a javulás útjára állítani, amint azt az új uniós biodiverzitási stratégia előirányozza. E tekintetben nemcsak a biodiverzitási, hanem „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiában javasolt célok teljes körű megvalósítása is kulcsfontosságú lesz.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség részletesebb szakmai jelentésén alapuló értékelésből az derül ki, hogy bár a védett fajok és élőhelyek némelyike a jelentős terhelés ellenére képes fennmaradni, többségük állapota uniós szinten nem kielégítőnek vagy rossznak tekinthető, sőt egyesek továbbra is romló tendenciát mutatnak.
A fajokat tekintve megállapítható, hogy a mezőgazdaság által érzékenyen érintett madarak száma tovább csökken, a rossz védettségi helyzetben lévő fajok aránya pedig az édesvízi halak között a legmagasabb (38%), elsősorban a víztestek és a vízfolyások változásai, valamint a vízerőművek létesítése miatt. Az élőhelyeknek csupán 15%-a tekinthető jó állapotúnak. A tőzeglápok és más vizes élőhelyek helyreállítása nemcsak természeti előnyökkel járhat, de jelentősen hozzájárulhat az éghajlatváltozás kezeléséhez is, ezáltal pedig munkalehetőségeket teremthet a vidéki és peremterületeken.
A jelentésből az is kiderül, hogy célzott természetvédelmi intézkedésekkel eredmények érhetők el. Az ibériai hiúz, az erdei rénszarvas és a vidra állományai, amelyek közül mindhárom faj jelentős természetvédelmi projektek tárgyát képezte, immár kezdenek helyreállni. Az uniós LIFE program keretében megvalósuló kezdeményezések, a közös agrárpolitika célzott agrár-környezetvédelmi programjai, valamint a 27 000 területet felölelő Natura 2000 hálózat által elért pozitív hatás továbbra is érvényesül, azonban ezt jelentősen fokozni kell.
Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos a következőket mondta: „Ez a természet állapotáról szóló értékelés a legátfogóbb uniós természeti állapotfelmérés, amely valaha készült. Újfent azt mutatja, hogy veszélyben van az a természeti rendszer, amely nélkülözhetetlen az életben maradásunkhoz. Az EU-ban a védett élőhelyek mintegy 81%-a rossz állapotúnak tekinthető. Sürgősen teljesítenünk kell az EU új biodiverzitási stratégiájában foglalt kötelezettségvállalásokat, hogy a természet, az emberek, az éghajlat és a gazdaság érdekében visszafordítsuk ezt a hanyatlást.”
Hans Bruyninckx, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója így nyilatkozott: „Értékelésünk azt mutatja, hogy az európai természet egészségének és ellenálló képességének, valamint az emberek jólétének megőrzése érdekében gyökeresen meg kell változtatnunk élelmiszer-termelési és -fogyasztási, erdőgazdálkodási és -használati, valamint várostervezési gyakorlatainkat. Ezeket a törekvéseket a természetvédelmi politikák hatékonyabb végrehajtásának és érvényesítésének, a természet helyreállítására való összpontosításnak, valamint egyre ambiciózusabb éghajlat-politikai fellépéseknek kell kísérniük, különösen a közlekedési és az energiaágazatban.”
