Évszázados tudással és modern kutatásokkal a Föld élhető jövőjéért

Évszázados tudással és modern kutatásokkal a Föld élhető jövőjéért

Egyetem

Tudományos konferenciát rendeztek a Szegedi Tudományegyetemen „FÖLDRAJZ 100 Szeged – A szegedi földrajzi felsőoktatás centenáriuma” címmel 2024. április 26-án, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézetében. A konferencia bemutatta a 2024 évben centenáriumát ünneplő földrajzos képzés a Dél-Alföldi régió társadalmi, gazdasági fejlődésében betöltött szerepét.

A megnyitón részt vett és beszédet mondott Prof. Dr. Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Prof. Dr. Zakar Péter, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár, Rózsa Gábor, a Belügyminisztérium Köznevelésért Felelős Államtitkárságának osztályvezetője, Prof. Dr. Horváth Dezső, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar dékánja, valamint Dr. Pál-Molnár Elemér, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézetének intézetvezetője.

– A területfejlesztés szerepe speciális a hazai szakpolitikák között. Legfőbb feladata a kiegyensúlyozott térségi fejlődés biztosítása fejlesztési programok útján, és ehhez az egyes ágazati szakpolitikák tevékenységének összehangolása egy adott földrajzi egységen belül. E fejlesztési programokat azzal a szemlélettel alkotjuk meg, hogy a helyben boldogulás és az élhetőség feltételei Magyarország minden térségében biztosítottak legyenek. Az elmúlt bő tíz év igen jelentős gazdasági fejlődésének eredményei mellett is látjuk, hogy a városi és a vidéki térségek közötti különbségek csökkentése vonatkozásában van még tennivalónk. Annak érdekében, hogy a területpolitika programjai előrelépést hozzanak ezen a téren, jobban meg kell ismernünk az országot. Ehhez egyetemeink földrajz-, társadalom- és gazdaságtudományi képzéseire és kutatásaira nagyban kell támaszkodnunk. A hazai egyetemekkel ápolt partnerség keretei között ezért a rendszerszemlélettel bíró, szerteágazó információkat értékelni képes, illetve azokra épített következtetéseket, döntéseket meghozni tudó szakemberek képzését várjuk – hangsúlyozta Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár.

Évszázados tudással és modern kutatásokkal a Föld élhető jövőjéért
Mayer Gábor

– Büszkeség egy egyetemi intézetnek és annak jogutód tanszékeinek, hogy immáron száz esztendeje képviselik a tudományosság legmagasabb fokát hazai és nemzetközi szinten. Ha az utóbbi időszakot nézzük, a múlt előtti főhajtás hangsúlyos eleme az SZTE életének, hiszen nemrég ünnepeltük eszmei elődünk, a kolozsvári universitas alapításának 440. évfordulóját, valamint a szegedi felsőoktatás centenáriumát. Tekintélyes hagyományról van tehát szó, amire jogosan lehetünk büszkék. Úgy gondolom, a Földrajzi és Földtudományi Intézetben dolgozóknak fokozottan szükségük is van erre az erőre, mivel az általuk képviselt szakterület egyre inkább felértékelődik – mondta el Prof. Dr. Zakar Péter, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese.

Évszázados tudással és modern kutatásokkal a Föld élhető jövőjéért
Prof. Dr. Zakar Péter

Dr. Pál-Molnár Elemér történelmi visszatekintésében az elmúlt 100 év kezdeteire emlékeztetett.

– Az ásvány-földtanra Szentpétery Zsigmond 1923 februárjában, a földrajzra 1923 áprilisában Kogutowicz Károly nyert professzori kinevezést. Utóbbi intézet a száműzetés és a kényszerű kétéves helyettesítés miatt elképesztő szegénységben működött 1923-ban. Csak 10 hónapos szervező munka után, 1924. február 19-én, a tavaszi félév előadásainak megkezdésével egyidejűleg került sor a Földrajzi Intézet sajtónyilvános megnyitására. A rektor, a dékán, a sajtó és a nagyközönség jelenlétében tartott előadásában Kogutowicz Károly hatásosan ismertette a földrajztudomány hivatását és lehetőségeit. Ezután intenzíven fejlesztette az intézet felszerelését, és már 1924 nyarán egyhónapos skandináviai tanulmányutat szervezett 30 szegedi egyetemi hallgató számára. Az akkori változások tették lehetővé, hogy ma is a hazai és nemzetközi földrajztudományi, földtudományi oktatás és kutatás központja lehetünk – mondta el az intézetvezető.

A konferencián ismertették, hogy az elmúlt 100 évben a Szegedi Tudományegyetem földrajzos képzésein végzett egykori hallgatók a régió és az ország különböző oktatási intézményeiben tevékenykedve mit tettek a köznevelés színvonalának emeléséért, a földrajztanár, geográfus szakemberek szakmai utánpótlásának biztosításáért. A konferencia bemutatta a szegedi geográfus műhely aktuális tudományos eredményeinek gyakorlati hasznosulását a gazdasági szervezetek, a döntéshozók, a kormányzati szakigazgatási szervek felé.

A fenntartható várostervezés, a városlakók életminőségének javítása, a térség szárazodásának mérséklése, az aszályveszély megelőzése vagy az árvíz- és belvízveszély elhárítása is fókuszba került a szakértők, kutatók előadásaiban.

Évszázados tudással és modern kutatásokkal a Föld élhető jövőjéért
A konferenciára sokan voltak kíváncsiak.

A rendezvényen az SZTE földrajz képzésért felelős tanszékei ünnepélyes keretek között átadták a Pro Geographia Szegediensis díjakat. A Pro Geographia Szegediensis díj alapításának célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a szegedi geográfus iskola elismertségének növeléséhez jelentősen hozzájáruló kollegákra, és kifejezze az adományozó szakmai műhely köszönetét ebbéli tevékenységük tekintetében. A díjat így azok kaphatják, akik akár az alap- és alkalmazott kutatás, vagy az oktatás terén hosszabb távon együttműködtek a szegedi geográfus műhellyel, illetőleg szervezeti szinten aktívan támogatták az ezirányú együttműködést.

Az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézete Dr. Timár Judit tudományos főmunkatársnak adományozta a Pro Geographia Szegediensis szakmai díját. A Nemzetközi Szakmai Díjat Dr. Petru Urdea, a Temesvári Egyetem Professor Emeritusa kapta, a Fiatal Kutatói díjat pedig Dr. Szatmári Gábor tudományos főmunkatársnak ítélte a zsűri.

(SZTE)

Fotó: SZTE/Kovács-Jerney Ádám