Az Európai Bizottság és Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a mai napon javaslatot terjesztett elő a keleti partnerség 2020 utáni időszakra vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseiről. Ezek a következők: az Azerbajdzsánnal, Belarusszal, Grúziával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával folytatott kereskedelem bővítése, a partnerországokkal kialakított gazdasági integráció és összekapcsoltság elmélyítése, a demokratikus intézmények és a jogállamiság megszilárdítása, a környezet- és éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség javítása, a digitális transzformáció támogatása, továbbá az igazságos és befogadó társadalmak előmozdítása. A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat arra számít, hogy a tagállamok és a partnerországok a keleti partnerség 2020 júniusában tartandó csúcstalálkozója előtt elfogadják a javaslatot.
A 2009-ben indított partnerség első 10 évének eredményeire építve a mai javaslat felvázolja, hogy napjaink kihívásaira tekintettel hogyan fog az EU a 2020 utáni időszakban együttműködni a partnerországokkal. „Szorosan együtt fogunk működni korunk kihívásainak kezelése érdekében, ideértve a jelenlegi COVID-19 világjárványt is” – hangsúlyozta Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítésügyi biztos. A keleti partnerség 2020 utáni időszakra vonatkozó átfogó célkitűzései a következők:
- Teremtő partnerség: együtt az erős, fenntartható és integrált gazdaságokért.
- Védelmet nyújtó partnerség: együtt az elszámoltatható intézményekért, a jogállamiságért és a biztonságért.
- Zöld partnerség: együtt a környezet- és éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség javításáért.
- A konnektivitást előmozdító partnerség: együtt a sikeres digitális átállásért.
- Az önrendelkezést elősegítő partnerség: együtt az erős, igazságos és befogadó társadalmakért.
