A statisztikák szerint a magyar háztartások GDP-arányos pénzügyi megtakarításai jelentősen növekedtek a 2008-as gazdasági válság óta és nemzetközi összehasonlításban is magasnak mondhatók. A magyar háztartások bruttó vagyona 2015 végén 90 ezer milliárd forint volt, ami átlagosan személyenként 9, háztartásonként 22 millió forintnak felel meg, amelynek csaknem felét a pénzügyi eszközök adták – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a háztartások vagyonáról és finanszírozási folyamatairól kedden kiadott elemzésében.
A magyar háztartások eladósodottsága ugyanakkor a legalacsonyabbak között van továbbra is az EU-ban. A könyvben bemutatott eredmények szerint 2014 végén az egy háztartásra jutó nettó vagyon Magyarországon magasabb volt, mint Szlovákiában, vagy Lengyelországban.
Gerendás János, az MNB igazgatója elmondta: a magyar háztartások eszközösszetétele kiegyensúlyozott, a pénzügyi eszközök (bankbetétek és készpénz, valamint az értékpapírok) aránya folyamatosan növekszik.
Rámutatott: a magyar háztartások legnagyobb vagyontárgya a lakóhelyül szolgáló ingatlan (ez adaja a teljes vagyon 56 százalékát), ugyanakkor a lakóingatlanok átlagos értéke Magyarországon az európai államok között a legalacsonyabbak között volt (11 millió forint).
A hazai háztartások reál- és pénzügyi eszközeinek megoszlása (83 százalék és 17 százalék) az Európai Unió (EU) átlagos értékeihez (82 százalék és 18 százalék) nagyon hasonló.
Az országban a pénzügyi eszközök megoszlása az EU országokéhoz képest azonban eltérést mutat, a közvetlen befektetések az elterjedtebbek. (A reáleszközök között a lakó- és egyéb ingatlanokat, és a gépkocsikat tartja nyilván az MNB felmérése.)
Egy korábbi, az Európai Központi Bank kezdeményezésére 2014-ben készített háztartási pénzügyi felmérés (angolul Household Finance and Comsumption Survey – HFCS) eredményei szerint a hazai háztartások összes bruttó vagyona 69 ezer milliárd forint volt, ami fejenként 7 millió, míg háztartásonként 16,7 millió forintot jelent átlagosan, a kötelezettségekkel csökkentett eszközállománya (nettó vagyona) pedig 63 ezer milliárd forint (fejenként 6,4, háztartásonként 15 millió forint) volt.
Az összetételéről elmondható, hogy reáleszközök képezték a vagyon háromnegyed részét, míg a pénzügyi eszközök csupán a bruttó vagyon egynegyedét tették ki. A magyar háztartások legnagyobb értéket képviselő vagontárgya továbbra is a lakóingatlan, ami összesítve a szektor vagyonának közel 60 százalékát adta.
Ezzel szemben a hazai makro-statisztikai adatok szerint a háztartási szektor bruttó vagyona 2014 végén megközelítette a 86 ezer milliárd forintot, a szektor nettó vagyona pedig 75,6 ezer milliárd forint volt, így egy háztartásra átlagosan 21, egy főre pedig 9 millió forint eszköz jutott. A bruttó vagyon 45 százaléka pénzügyi eszközökben, 55 százaléka reáleszközökben testesült meg.
Az Európai Központi Bank által koordinált nemzetközi háztartási pénzügyi felmérés tehát a nemzeti számlákból ismert hazai háztartási nettó vagyon mintegy 84 százalékát volt képes lefedni, aminek az a magyarázata, hogy a pénzügyi eszközök értékének csak a fele köszönt vissza a háztartási felvételből. A pénzügyi vagyon alulbecslése, és ezáltal a reálvagyon dominanciája ugyanakkor minden európai tagállam felmérésére jellemző – jelezte felmérésében az MNB.
Gerendás János jelezte: a magyar háztartási szektor eladósodottsága a legalacsonyabbak között van az Európai Unióban a makro-statisztikák és a felmérés szerint egyaránt. A hazai háztartások mintegy 38 százaléka rendelkezett valamilyen hiteltartozással, ennek átlagos értéke az érintett háztartásokban 4 millió forint alatt volt 2014-ben.
