Az Egri Törvényszék a 60 éves, büntetett előéletű vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette és kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt 4 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésül 5 évre a közügyektől is eltiltotta.
Az ítéleti tényállás szerint a vádlott a házastársával, 3 kiskorú gyermekével és az unokájával egy hevesi községben élt. A házasfelek kapcsolata megromlott, és 2017 év elején abban állapodtak meg, hogy már válásuk előtt a házon belül szétköltöznek. Azon az éjszakán, amelyet a vádlott utoljára tölthetett volna együtt a családjával, feszült idegállapota miatt kialakult erős felindulásában baltát ragadott, és az eszköz fokával minden közvetlen előzmény nélkül, közepes erővel az ágyban alvó feleségének a fejére ütött. Ezután a feleszmélő sértett hasához egy 36 centiméter hosszúságú konyhakést szegezett és azt kérdezte tőle: –„Szeretsz-e már?” Az asszonynak azonban sikerült a kést a pengéjénél megragadva elvennie tőle, mire a vádlott a támadással felhagyott. Felesége több hónapos gyógytartammal járó nyílt homlokcsonttörést szenvedett. A sérülés a fertőzés veszélye miatt közvetett életveszélyt eredményezett. A cselekményre felébredtek a velük egy szobában alvó gyermekek is, és a szülők közötti erőszak láttán sírva fakadtak.
A törvényszék megállapította, hogy a vádlott az 5 és 10 év közötti kiskorú hozzátartozóinak jelenlétében elkövetett kirívóan durva, erőszakos cselekményével súlyosan megszegte szülői kötelezettségét is. Magatartásával a gyermekkorú sértettek erkölcsi és érzelmi fejlődését egyaránt veszélyeztette. Az ítélet indokolása szerint a támadás során olyan magas fokú – de nem kóros – indulat hatalmasodott el rajta, amely miatt tudata elhomályosult, és a megfontolás szokásos mértékének megtartása számára aktuálisan lehetetlenné vált. Bűncselekményeit azonban nem kóros elmeállapotban követte el. Erős felindultságának állapotában mindvégig tudatában volt annak, hogy a szobában pihenő kiskorú sértettek szemtanúi a támadásnak. A gyermekek súlyos lelki sérülésével azonban nem törődött.
A vádlott az eljárás során mindvégig tagadta a késes támadást. Védekezése szerint beszűkült tudatállapota miatt nem észlelte a kiskorúak jelenlétét – így a veszélyeztetettségüket sem. Fellebbezésében a tényállás megváltoztatását, és a gyermekek érdekét sértő bűncselekmény vádja alóli felmentését indítványozta.
A vádhatóság képviselője az ítéletet tudomásul vette. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint az erőszak semmilyen családon belüli konfliktus megoldásának törvényes eszköze nem lehet. Különösen elfogadhatatlan magatartás a házastársnak saját gyermekei szeme láttára történő bántalmazása. A szülőnek alapvető kötelessége, hogy kiskorú gyermekeit megóvja minden olyan lelki megrázkódtatástól, amely pszichés károsodás veszélyével jár. A fellebbviteli főügyészség megítélése szerint az alvó házastárs elleni alattomos erőszakot megvalósító vádlott esetében nincs törvényes indoka a büntetés enyhítésének.
A büntetőügyben másodfokon a Debreceni Ítélőtábla határoz.
