Herczeg András piros-fehér történetek

Bandi bácsit nem lehet nem szeretni. Herczeg András sztorijaira még sokáig emlékezni fogunk

Sport

Az idén márciusban életre hívott Piros-fehér történetek újabb felvonásán a Nagyerdei Víztorony kerthelyiségében a debreceni labdarúgás megkerülhetetlen legendája és sikerkovácsa, Herczeg András volt a vendég. Személye garancia volt egy jó hangulatú múltidézésre, és nem is kellett csalódnunk.

Villámkérdések nem elfogulatlan válaszokkal

A jelenlévő, mint egy 50 fő a felkonferálásnál vastapssal köszöntötte a DVSC egykori vezetőedzőjét, majd a szokásos tematika alapján jöttek a villámkérdések. Herczeg András válaszaiból megtudhattuk, hogy a valaha volt legnagyobb futballjátékos számára a világon nem meglepően Puskás Ferenc volt, habár elismerte Pelé, Maradona, Messi és Ronaldo is jó futballisták, de miután elfogult a honi labdarúgással kapcsolatban nem volt kérdés, hogy kit mond.

A legemlékezetesebb meccsek közül ravaszul rögtön kettőt is megemlített: az 1970-es mexikói világbajnokságon az olasz-francia 4-3-at és az 1999-es Manchester United-Bayern München BL-döntőt. A legnagyobb gólnál szintén hazabeszélt, amikor Bodnár László szófiai rakétáját választotta. Kiderült az is, hogy az edzők közül Sir Alex Fergusont tartja legnagyobbra, a skót mesterre egyébként volt szerencséje találkozni is a nemzetközi kupaporondon.

Véget nem érő sztorizgatás

Herczeg András azt is elárulta, hogy ifjúkorában a debreceni keménymag oszlopos tagja volt, és barátjával Hasszóval (Halász Jánossal – a szerk.) dobbal jártak a Vágóhíd utcai meccsekre. Bár nem volt olyan nívós a szurkolás abban az időben, mint manapság, de tudtak azért frappáns verseket költeni, például: “Sárgadinnye bél nélkül. Fut az Eger ész nélkül.” Ezt hallva hangos nevetésben tört ki a közönség.

Némileg komolyabbra fordítva a beszélgetést Bandi bá azt is elmondta, hogy 1974 szeptemberében egy Szekszárd elleni idegenbeli találkozón debütált a Lokiban, és ezt követően a Piac utcán nagyon büszkén egy nap tízszer is elsétált, hogy lássák az emberek. Mondhatjuk úgy is, hogy az felelt meg a korabeli Facebooknak.

Egy szerencsétlen becsúszás miatt aztán porcsérülést szenvedett, az akkori orvoslás mellett pedig nem volt olyan egy felépülés, mint manapság, és ez tulajdonképpen derékba törte a karrierjét.

Edzőként az utánpótlásban eltöltött évek után Garamvölgyi Lajos hívására egy próbaedzést követően igent mondott az NB I-re, és pályaedzőként segített a Sándor Tobe fémjelezte bronzérmes nagycsapatnál. Ezzel egyidőben az ificsapatnál is megmaradt, amellyel országos bajnoki címet szerzett. Ez utóbbival kapcsolatban elárulta, hogy ugyan vereséggel indítottak, de utána „válságértekezletet” követően 29 mérkőzést nyertek zsinórban.

Garát nagyon jó embernek tartotta és elmondta, sokat köszönhet neki. Garamvölgyi Lajos nagyon jól tudott bánni a játékosokkal, higgadtsággal kezelte a problémákat. Herczeg András hitvallása mindig az volt, hogy az öltőző rendben legyen. Szóba került a Hansa Rostock elleni idegenbeli nemzetközi kupasiker is, amelyet nagyon büszkén említett meg az akkori sok nehézség ellenére.

Piros-fehér történetek: az Üllői úti pokolról is nosztalgiázott Bernáth Csaba, Kiss Zoltán és Szabó János

Boci show és a szurkolók szeretete

Herczeg András Supka Attila és Miroslav Beránek segítőjeként is dolgozott és bajnoki címeket szerzett. A cseh szakvezetőről azt mondta, hogy egy nagyon vagány és „vagabond” figura volt, és többször is hívta a néhai Sárkányba munkamegbeszélésre. Az aranyéremmel leköszönt cseh szakember után nem volt más választása, és vezetőedző lett. Számára a BL-csoportkörbe jutott csapat volt a legjobb garnitúra, amivel dolgozott.

Majd felidézte, a harkivi őrbódés eset kapcsán Malinauskas utolsó perces potyája ihlette tulajdonképpen Kabát nem túl szerencsés mozdulatát, de Máté Péter jogosulatlan szereplését is érintette a múltidézés, amelyeket az idő szó szerint már megszépített. Szóba került Bodnár László, akiről kijelentette, róla egy könyvet lehetne írni, hiszen azon túl, hogy egy szerethető figura, de akadtak a pályán kívül bőven történetei. Ilyen volt például az, hogy 2010-ben a csapat ötödik bajnoki címéről döntő bajnoki előtt Boci elvitte a társait egy kis csapatépítő tréningre. Ez igencsak meglátszott a teljesítményükön, Kecskeméten ki is kaptak egy-nullára. Említett játékos volt az is, aki egy színházi előadást inkább büntetéspénzzel akart kiváltani.

Később szóba került a sikeres tűzoltó szerepkör is, amelyeket sikeresen megvívva érezte azt Herczeg mester, hogy végérvényesen elfogadta és megszerettette magát a debreceni közönséggel. Különösen az ominózus 2017-es mezőkövesdi DVTK elleni kiesési rangadón aratott győzelem után tapasztalta meg ezt, majd utána sikerült egy bronzérmet is szerezni főleg saját nevelésekkel.

Legkedvesebb szurkolókkal kapcsolatos élményeként az albán Kukesi elleni mérkőzésen történteket említette. Ekkor a szurkolótábor születésnapja alkalmából köszöntötte a szakembert, amitől a mai napig libabőrös lesz.

Az esemény végén szurkolói kérdések is elhangzottak, amiből megtudhattuk, hogy Herczeg Andrást hívták volna többek között Kuvaitba és a magyar válogatotthoz is, de végül nem vállalta el, mivel Pallag és a Nagyerdő az igazi otthona az amúgy babonás szakembernek.

Megkockáztatom, ez volt az eddigi legjobb Piros-fehér történetek, hiszen mindenki Bandi bácsija rengeteg sztorival tette igencsak szórakoztatóvá és felejthetetlenné ezt az estét. Különösen úgy, hogy szinte minden egyes kérdés és téma kapcsán fel tudott idézni egy-egy extra történetet, amivel különösen színessé tette a beszélgetés-sorozat idei utolsó szabadtéri rendezvényét. Folytatás hamarosan egy másik helyszínen.

– Faragó László –