A második világháború óta a legnagyobb bevételkiesés keletkezhet és csődhullám kezdődhet a német idegenforgalomban és vendéglátóiparban az ágazat országos érdekképviseletének (Dehoga) kedden közölt adatai szerint.
A szervezet ismerteti: az ágazatban a járvány eddigi legsúlyosabb időszakában, áprilisban több mint egymillió munkavállalót kellett átállítani rövidített munkaidőre, és a március-augusztusi időszakban csaknem 60 százalékkal elmaradt a bevétel az egy évvel korábbihoz képest.
A járványügyi korlátozások fokozatos visszavonása és a nyár javított ugyan a helyzeten, de még júliusban és augusztusban is 40 százalékot meghaladó bevételcsökkenést regisztráltak. A nyaraló- és kirándulóhelyeken működő szállodákban és vendéglőkben, különösen a teraszos vendéglőkben és sörkertekben igen élénk volt a forgalom, a városokban viszont “katasztrofális” helyzet alakult ki. A konferenciák, vásárok, a kulturális rendezvények és a sportesemények hiánya minden korábbinál súlyosabb csapás volt. Különösen az üzleti ügyben utazók és a külföldi vendégek maradtak el – áll az országos szálloda- és vendéglátóipari szövetség közleményében.
Kiemelték, hogy az ágazathoz tartozó vállalkozások több mint 6 százalékánál még mindig tart a kora tavasszal, a járvány elején elrendelt kényszerszünet. Ebbe a csoportba nemcsak zenés szórakozóhelyek tartoznak, hanem a legtöbb tartományban bárok és kocsmák is, amelyeknek a távolságtartási szabályok miatt nem éri meg kinyitni, vagy nincs engedélyük a folytatásra. Sok vállalkozás így az utolsó tartalékait felélve kezdi az őszt, és meglehet, hogy csődhullám indul a körükben.
Ezért az államnak az eddiginél több és hatékonyabb segítséget kell nyújtania a kocsmák, klubok és diszkók “tömeges kihalásának” megakadályozásához – tették hozzá, ismertetve egy felmérést, amely szerint az érdekképviseleti szervezet tagságának 64,9 százaléka elégtelennek tartja a kormányzati támogatási programokat.
Németországban hozzávetőleg 45 ezer kereskedelmi szálláshely és 165 ezer vendéglátóhely működik a Dehoga statisztikái alapján. Az ágazatban nagyjából 1,8 millióan dolgoztak a járvány előtt. Az éves bevétel meghaladta a 80 milliárd eurót (28 800 milliárd forint).
