- A képviselők üdvözlik a stratégiát, de bírálják, hogy nincsenenek 2025-ig elérendő konkrét célok
- Csak kötelező intézkedésekkel számolható fel a nők és férfiak bére közötti szakadék
- Elsősorban Lengyelország és Magyarország: aggasztó a nemek közötti esélyegyenlőség sérülése
A Parlament üdvözli az Unió új nemi esélyegyenlőségi stratégiájának pozitív intézkedéseit, de további lépéseket és konkrét, kötelezően megvalósítandó célokat vár.
A képviselők a csütörtökön 464 szavazattal, 119 ellenszavazat és 93 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben a Bizottság 2020 és 2025 közötti nemi esélyegyenlőségi stratégiáját ugyan nagyra törőként írják le, azonban bírálják, hogy a stratégia időként nem egyértelmű, hiányoznak belőle a 2025-re elérendő konkrét célok és a fejlemények nyomonkövetésének világos eszközei.
Fellépés a nők elleni erőszakkal szemben
Az Isztambuli egyezménnyel kapcsolatban a Parlament üdvözli, hogy a Bizottság 2021-re olyan intézkedéseket ígér, amelyek révén akkor is megvalósíthatók az egyezmény célkitűzései, ha annak ratifikálását egyes tagállamok továbbra is elutasítják.
A képviselők mélyen aggasztónak találják a munkahelyi erőszak és zaklatás tényét, mértékét és súlyosságát, ezért kötelezően alkalmazandó intézkedéseket várnak a munkahelyi erőszak és zaklatás definiálására és tiltására. Ilyen lépés lenne többek között a nemi szempontokra érzékeny, biztonságos és eredményes panasz- és vitarendezési mechanizmusokhoz, képzéshez, támogató szolgáltatásokhoz és jogorvoslatokhoz való tényleges hozzáférés biztosítása és a figyelemfelkeltő kampányok szervezése.
Emellett olyan uniós keretirányelvet is várnak, amelynek célja, hogy megelőzze és felszámolja a nemi alapú erőszak minden formáját – különösen a női a női nemi szerv csonkítását, a kényszerabortuszt és -sterilizálást, a korai és kényszerházasságot, a szexuális kizsákmányolást, az emberkereskedelmet, és a nők elleni kibererőszakot és online gyűlöletbeszédet.
A nők és férfiak fizetése közötti különbség felszámolása
A nemek közötti bérszakadék megszüntetése céljából a bérek átláthatóságára vonatkozóan a Bizottságnak minél hamarabb kötelező szabályokat kellene bevezetnie, mondják a képviselők.
A járvánnyal kapcsolatban a képviselők kiemelik, hogy az egészségügyben és a szociális szférában dolgozók világszerte 70 százaléka nő, akik gyakran minimálbérért dolgoznak. A képviselők kérik, hogy az erősen nők-dominálta ágazatokban, így a gondozásban, az egészségügyben vagy a kiskeresdekelemben jellemző bérek és munkakörülmények szintje érje el az elsősorban férfiak által választott szektorokban meglévőt.
Tenni kell a nemek közötti egyenlőség visszaesésével szemben
A képviselők mély aggodalmuknak adnak hangot azzal kapcsolatban, hogy egyes tagállamokban visszalépés tapasztalható a női jogok terén, különösen Lengyelországban a terhességmegszakításhoz való hozzáférés és az átfogó szexuális oktatás területén, Magyarországon pedig a transznemű és interszexuális emberek jogait támadó, a közelmúltban elfogadott jogszabálymódosítás miatt. A képviselők ezért felszólítják a tagállamokat, hogy a női jogok és a nemek közötti egyenlőség helyzetét minden tagállamban folyamatosan kövessék nyomon, különös figyelmet fordítva a félretájékoztató és visszalépést jelentő kezdeményezésekre. A Parlament szeretné, ha az Unió kiépítene a visszalépésre figyelmeztető riasztó rendszert.
Maria Noichl (S&D, Németország) jelentéstevő szerint
„Az Európai Parlament ma visszaemelte a napirendre a nemek közötti egyenlőség kérdését. Igent mondunk a nemek között esélyegyenlőséget fenntartó társadalomra, és nemet a bármilyen háttérrel rendelkező nők és lányok ellen elkövetett erőszakra. A nemi esélyegyenlőségi stratégia és a benne javasolt lépések meggyorsítja a nők és a férfiak egyenjogúságához vezető utat. A stratégia léte megszilárdítja helyzetünket, amikor a több tagállamban tapasztalható visszalépéssel kell foglalkoznunk. Az európai jogállamiság csak a nemek közötti esélyegyenlőség mellett valósulhat meg – ha az nincs, akkor nem teljes a demokrácia.”
A csütörtöki vitában nem szólalt fel magyar képviselő.
Háttér
A 2020 és 2025 közötti időszakra vonatkozó nemi esélyegyenlőségi stratégiát 2020 márciusában mutatta be a Bizottság. A stratégia többek között például a nemi alapú erőszak és sztereotípiák felszámolását, és az egyenlő munkaerőpiaci részvétel és lehetőségek megteremtését említi a legfontosabb feladati között. Ez utóbbiak között az egyenlő bérek bizotsítása, és a nemek közötti egyensúly kialakítása a politikában és a döntéshozatalban is szerepel.
Az uniós tagállamok 2020-ban átlagosan 100-ból 67,9 pontot értek el a nemek közötti egyenlőséget mérő indexen. Az érték 2005 óta pusztán 5,9 ponttal javult. A Magyarországra vonatkozó jelenlegi érték 53 pont. Az Unióban a nők és a férfiak órabére közötti különbség 16 százalék, amely a nyugdíjak beleszámolásával 37 százalékra nő.