Nem akadnak fel a legnagyobb károkozók az uniós adóparadicsom-listán

Európa

Meg kellene változtatni az adóparadicsomok uniós listájának jelenleg „zavaros és hatástalan” összeállítási módszerét, fogalmaz a csötörtökön a Parlamentben elfogadott állásfoglalás.

  • Bővíteni kell azonnak a kritériumoknak a körét, amelyek alapján egy ország adórendszerének tisztességes volta megítélhető
  • Nem lenne szabad olyan országokat eltávolítani a feketelistáról, amelyek csak jelképesen változatják meg rendszerüket
  • A nulla százalékos adókulcs megléte automatikusan vezessen feketelistához
  • A listát jogilag kötelező erejű eszköz révén kellene formalizálni

Az adóparadicsomok 2017-es uniós jegyzéke „máris pozitív hatást gyakorolt”, de nem tölti be maradéktalanul a szerepét, mert „a jegyzékben jelenleg szereplő országok és területek a globális adóbevétel-kiesés kevesebb mint 2%-át fedik le”, mondják a képviselők. A csütörtökön 587 szavazattal, 50 ellenszavazat és 46 tartózkodás mellett elfogadott, és egy szerdai vitát lezáró állásfoglalás a fennálló rendszert „zavaros[nak] és hatástalan[nak]” nevezi.

A képviselők által javasolt változtatások átláthatóbbá, következetesebbé és pártatlanabbá tennék egy-egy ország listára való felvételének vagy onnan való levételének folyamatát. Több kritériumot kellene bevezetni annak érdekében, hogy több ország az adóparadicsom-kategóriába kerüljön, és hogy nehezebb legyen túlságosan gyorsan kikerülni onnan, mondják. Az uniós tagállamoknál szintén meg kellene vizsgálni, hogy nem mutatnak-e adóparadicsomra emlékeztető jegyeket. Az adóparadicsomszerűen működő uniós tagállamokat pedig adóparadicsomnak kellene tekinteni.

Paul Tang (S&D, Hollandia) jelentéstevő szerint

„A Parlament csak a tényeket szögezi le, amikor az Unió adóparadicsom-listáját zavarosnak és hatástalannak nevezi. Bár a jegyzék akár hasznos is lehetne, a tagállamok az összeállításakor egy dologról elfelejtkeztek: az igazi adóparadicsomokról. És a lista nem jobb, hanem egyre rosszabb lesz. Guernsey, a Bahama-szigetek, és most legutóbb a Kajmán-szigetek csak pár azok közül a jól ismert adóparadicsomok közül, amelyeket a tagállamok levettek a listáról. Az adóelkerülés problémájával foglalkozni nem kívánó tagállamok mintegy 140 milliárd eurótól fosztják meg az állampolgáraikat. Ez elfogadhatatlan, különösen a jelenlegi körülmények között.

Ezért a Parlament határozottan elítéli a Kajmán-szigetek nemrég történt levételét a jegyzékről, és nagyobb átláthatóságot és szigorúbb feltételeket vár. Ha azonban másokat vizsgálunk, akkor magunkra is vetnünk kell egy pillantást: a látvány nem valami szép. Az adóparadicsomok 36 százalékáért az uniós tagállamok a felelősek.”

A szerdai vitában nem szólalt fel magyar képviselő.

A feltételrendszer bővítése

A Parlament szerint úgy kellene bővíteni az országok adórendszerének tisztességességét meghatározó kritériumrendszert, hogy ne pusztán a preferenciális adókulcsokra terjedjen ki, hanem a különböző adómentességekre is. Ezt a Kajmán-szigetek közelmúltbeli feketelistáról való eltávolítása is alátámasztja, ami annak ellenére történt, hogy az országban nulla százalékos társaságiadó-kulcs létezik, mutatnak rá a képviselők. Az állásfoglalásban ezért az egyéb javaslatok mellett kijelentik, hogy a nulla százalékos társaságiadó-kulcsú vagy a vállalatok nyereségére kivetett adók nélküli harmadik országokat és területeket automatikusan be kellene venni a jegyzékbe.

Szigorúbb követelmények

A Parlament szerint a jegyzékből való kikerüléshez nem lehet elegendő néhány jelképes módosítás az ország adórendszerében. A képviselők rámutatnak: a Kajmán-szigetek vagy Bermuda pár „nagyon minimális tartalmi kritérium” és „gyenge végrehajtási intézkedés” bevezetése után lekerült a feketelistáról. Az állásfoglalás ezért szigorúbb átvilágítási szempontrendszert kér.

Méltányosság és átláthatóság

Minden nem uniós országot méltányosan kell kezelni és ugyanazon kritériumok mentén kell átvilágítani, mondják a képviselők, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi jegyzék esetében nem ez a helyzet. A lista összeállításának és frissítésének átláthatatlansága csak táplálja a vele kapcsolatos kétségeket. A képviselők szerint ezért a listát 2021 végéig jogilag kötelező erejű eszköz révén formalizálni kell, és megkérdőjelezik, hogy a magatartási kódexszel foglalkozó csoport informális testületként képes és alkalmas-e a feketelista frissítésére.