Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió még mindig messze van a zöld megállapodás azon céljának megvalósításától, amely szerint 2025-ig 1 millió töltőpontot kell kialakítani, és nem rendelkezik az elektromobilitásra vonatkozó átfogó stratégiai ütemtervvel sem. Az elért sikerek – az elektromos járművek töltéséhez használandó közös uniós csatlakozószabvány elterjedésének előmozdítása és a különböző töltőhálózatokhoz való hozzáférés javítása – ellenére az elektromos járművekkel való közlekedés az Unión belül továbbra is akadályokba ütközik. A számvevők megállapítása szerint a nyilvános töltőállomások elérhetősége országonként jelentősen eltérő, a fizetési rendszerek nincsenek harmonizálva, és a felhasználók számára kevés valós idejű információt biztosítanak.
2020-ban ugyan a Covid19-világjárvány miatt összességében kevesebb új járművet vettek nyilvántartásba, de az elektromos és a hálózatról tölthető hibrid elektromos járművek piaci részesedése jelentősen nőtt. A töltőhálózatok kiépítése azonban nem követi ezt az ütemet.
„Az elektromobilitás nem valósítható meg megfelelő töltési infrastruktúra nélkül. Ezen infrastruktúra kiépítéséhez az elektromos járművek bizonyosabb elterjedési szintje szükséges – fejtette ki Ladislav Balko, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. – Az elmúlt évben az Unióban értékesített minden tizedik autó elektromosan tölthető volt, de a töltőinfrastruktúra hozzáférhetősége nem egyenletes Unió-szerte. Úgy véljük, hogy a Bizottságnak többet kell tennie az egész Unióra kiterjedő hálózati lefedettség támogatásáért, és biztosítania kell, hogy a finanszírozás oda kerüljön, ahol a legnagyobb szükség van rá.”
Az Unió szakpolitikai eszközökkel, koordinációval és finanszírozással támogatja a tagállamok elektromos töltőinfrastruktúrájának kiépítését. Az számvevők szerint nem készült átfogó hiányelemzés a szükséges nyilvánosan hozzáférhető töltőállomások számának, helyének és teljesítményének meghatározását illetően. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön (CEF) keresztül nyújtott finanszírozás nem mindig került oda, ahol a legnagyobb szükség volt rá, és uniós szinten nem tűztek ki egyértelmű és koherens célokat, illetve nem szabtak meg infrastrukturális minimumkövetelményeket. A felhasználói élményt bonyolítják a fizetési és információs rendszerek közötti eltérések. A különböző hálózatok között például csak korlátozott mértékben folyik összehangolt információcsere a valós idejű rendelkezésre állásról, a töltési adatokról és a díjszabási feltételekről.
A számvevők az elektromobilitásra vonatkozó főbb szakpolitikák és jogszabályi keret folyamatban lévő felülvizsgálatára tekintettel azt javasolják, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki stratégiai ütemtervet a töltési infrastruktúrára vonatkozó célértékek eléréséhez, valamint szabjon meg minimumszabványokat és -követelményeket. Javasolják továbbá azt is, hogy a finanszírozást objektív kritériumokra és hiányelemzésekre alapozva osszák el, és biztosítsák, hogy a társfinanszírozott projektek minden felhasználó számára garantálják a fenntartható és megkülönböztetésmentes hozzáférést.
Háttér-információ
A 2019 decemberében bejelentett európai zöld megállapodás értelmében az Unió célja az, hogy a klímasemleges gazdasággá válást célzó tágabb törekvés részeként 2050-re az 1990-es szinthez képest 90%-kal csökkentse a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az üvegházhatást okozó gázok uniós kibocsátásának mintegy egynegyede a közlekedésből – túlnyomórészt (72%) a közúti szállításból – származik. A közúti közlekedésből származó kibocsátások csökkentéséhez elengedhetetlen az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású, alternatív üzemanyagokra való átállás.
„Az elektromos járművek töltésére szolgáló infrastruktúra: noha nőtt a töltőállomások száma, egyenetlen eloszlásuk megnehezíti az utazást az Unión belül” című, 5/2021. sz. számvevőszéki különjelentés 23 uniós nyelven elérhető a Számvevőszék honlapján (eca.europa.eu)
