Európai Parlament: véget kell vetni a romák hátrányos megkülönböztetésének és szegénységének

Európa

A Parlament szerdán az Unió-szerte megtalálható, bizonytalan lakhatást nyújtó roma telepek fejlesztésére vonatkozó ajánlásokat fogadott el.

  • Célzottan kellene adni az uniós támogatásokat, hogy azok hatékonyan válaszoljanak a roma népesség igényeire

  • A gyerekekre, a fiatalokra és a romák társadalmi részvételére kellene fókuszálni az elfogadottság növelése céljából

  • Támogatni kellene a roma lakosságot, abban, hogy elhagyhassák a nem megfelelő lakóhelyeiket

A sokféle népcsoportot magába foglaló roma gyűjtőfogalommal leírt lakosság Európa legnagyobb etnikai kisebbségét alkotja, és több tagállamban társadalmi kirekesztés és szegénység a sorsa, mondják a képviselők.

A legsürgősebben kezelendő probléma egyrészt a tisztességes, nem szegregált lakhatás, tiszta ivóvízzel, árammal, szennyvízelvezetéssel, hulladékkezeléssel, másrészt a roma gyerekek tartós, hátrányos iskolai megkülönböztetése és szegregációja. A képviselők az egészségügyi ellátás és a hosszú távú munkavállalás hiányát,  a rendőrségi túlkapásokat és az igazságszolgáltatáshoz való elégtelen hozzáférést is a legfontosabb problémák között említik.

A Parlament a helyzet javítására megfelelő mértékű uniós és nemzeti támogatásból, konkrétan az Európai Szociális Alap Plusz, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a – Magyarországon még nem rendelkezésre álló –  nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv forrásaiból létrehozott rövid és hosszú távú stratégiát vár.

A tagállamoknak regionális és helyi szinten kellene elosztania a forrásokat, hogy azok a telepen élő romák mindennapos igényeire is jobban válaszoljanak. Fel kell számolni a források hatékony felhasználásának útjában álló bármilyen akadályt, legyen az közvetlen vagy közvetett diszkrimináció következménye.

A Bizottságnak korai előrejelző mechanizmust kellene kiépítenie az Európa Strukturális és Beruházási Alapok és más, a romák helyzetének javítását célzó alapok forrásaival való visszaélések beazonosítására, mondják a képviselők. A Parlament sürgeti a Bizottságot, hogy az Unióban 2030-ra fokozatosan számolja fel a marginalizált roma telepeket. A minőségi szociális munkát végző romák bevonása például jó módszer arra, hogy a telepen élőket rá lehessen bírni a telepek elhagyására.

Gyerekekre, fiatalokra és a román bevonására kell fókuszálni

A képviselők felszólítják a tagállamokat, hogy a roma gyerekeket megfelelőképpen vonják be a nemzeti gyermekgarancia-programokba. A megerősített ifjúsági garanciát és az Erasmus+ programot is ki lehetne használni a társadalmi kohézió erősítésére és a fiatal romák foglalkoztatásának javítására. A képviselők úgy vélik, hogy a nemzeti romastratégiai tervekben minőségi célként kellene szerepelnie a romák társadalmi részvételének és a közülük kikerülő vezetők száma növelésének.

A Parlament végül úgy látja, hogy a magasan képzett, fiatal romákban a kedvező változások beindítására hatalmas, eddig kiaknázatlan potenciál rejtőzik.

Az állásfoglalást 486 szavazattal, 109 ellenszavazat és 38 tartózkodás mellett fogadta el a Parlament.

A keddi vita magyar felszólalója

Járóka Lívia (független)

Háttér

Az európai uniós kisebbségekről és a hátrányos megkülönböztetésről szóló felmérés szerint az uniós átlagnépesség 12 százalékához képest a  romák 63 százaléka nem vesz részt az oktatásban, foglalkoztatásban vagy képzésben. A romák 80 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. A kutatásban részt vevő kilenc országban élő romák 41 százaléka úgy érzi, hogy roma származása miatt hátrányos megkülönböztetés éri olyan mindennapos területeken, mint az álláskeresés, munka, lakhatás, egészségügy vagy oktatás.