Használjuk ki a kultúr-, média-, oktatás- és sportpolitikát a rendszerszintű rasszizmus felszámolására és a tolerancia és befogadás európai értékének népszerűsítésére, kéri az EP.
- A gyűlöletbeszédet és idegengyűlöletet terjesztő médiaorgánumok ne juthassanak uniós és nemzeti forrásokhoz
- Az előítéletes ábrázolás kiiktatása céljából felül kellene vizsgálni a nemzeti tanterveket
- Uniós útmutatásra van szükség a sportban tapasztalható rasszizmus elleni fellépéshez, a tagállamoknak pedig hatékony büntetést kellene kiszabni
A kedden 495 szavazattal, 109 ellenében és 92 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők felszólítják a médiát, hogy ne terjesszen egyes etnikai vagy faji csoportokat megbélyegző és dehumanizáló narratívákat például úgy, hogy a migránsokat jelöli meg a gazdasági és társadalmi problémák kiindulópontjául. A képviselők javasolják, hogy a gyűlöletbeszédet és idegenellenességet a megfelelő hatóságok szerint bizonyítottan terjesztő médiaorgánumok ne juthassanak uniós és állami finanszírozáshoz.
A Parlament azt is javasolja, hogy mindegyik nemzeti audiovizuális szabályozó testület rendelkezzen hatáskörrel arra, hogy büntetést szabhasson ki a diszkriminatív vagy rasszista tartalmakat népszerűsítő programok miatt.
Iskolai tantervek felülvizsgálata, a szegregált oktatás felszámolása és a műkincsek visszaszolgáltatása
A képviselők szerint a nemzeti tanterveket felül kellene vizsgálni olyan szempontból, hogy azok ne tartalmazzanak előítéletes ábrázolást és olyan sztereotípiákat, amelyek aztán mindennapos diszkriminációt eredményeznek. A tankönyvekben az európai kisebbségek történelmének is helyet kellene kapnia. A fő tananyagan az eltérő faji és etnikai háttérrel rendelkező szerzőknek, történészeknek, tudósoknak, művészeknek és más személyiségeknek is szerepelnie kellene, vélik a képviselők.
Az állásfoglalásban az EP követeli az egyes tagállamok oktatási rendszerében még mindig létező, faji- és etnikai alapon végzett szegregáció megszüntetését. A tagállamoknak gondoskodniuk kellene arról, hogy a faji és etnikai kisebbségekhez tartozó oktatók az oktatás minden szintjén egyenlő módon hozzáférjenek az oktatói és nevelői állásokhoz, jelenti ki a Parlament.
A tagállamokban emellett a tanárképzés során azokat a készségeket is meg kellene tanítani, amelyek a befogadó attitűd és a tolerancia terjesztéséhez szükségesek és egyben az oktatási rendszerben meglévő diszkrimináció ellen hatnak. A közalkalmazottak és az államvédelmi szervek számára olyan, az egész életen át tartó tanulást biztosító programokat kell biztosítani, amelyek segítenek felszámolni a rasszista és idegengyűlölő attitűdöket.
A képviselők támogatják, hogy uniós tagállamok műtárgyakat szolgáltassanak vissza a származási helyüknek megfelelő országnak vagy egy megfelelő kulturális intézetnek, és felkérik az Európai Bizottságot, hogy segítse az erről szóló párbeszédet.
Gyűlölet a sportban: zéró tolerancia
A képviselők szerint a sportban tetten érhető rasszizmus, gyűlöletbeszéd és erőszak semmilyen mértékben nem tolerálható, és sürgetik a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hatékonyan büntessék azt. A tagállamoknak emellett védelmet kell nyújtani a rasszimust elítélő és a sokszínűség mellett kiálló sportolóknak, akiket ezért megtorlás érhet. A Bizottságnak iránymutatást kellene kidolgoznia arról, hogyan lehet fellépni helyi, országos és európai szinten a sportban tapasztalható rasszizmus ellen és ehelyett a befogadásra és tiszteletre helyezni a hangsúlyt.
Salima Yenbou (Zöldek/EFA, Franciaország) jelentéstevő szerint
„Le kell küzdenünk a rasszizmust, hogy a gyermekeinknek már ne kelljen azon gondolkodniuk, hogy vajon van-e helyük a társadalomban. Ahhoz, hogy jobb jövőt építhessünk, ismernünk és értenünk kell a történelmünket. Ezért fontos, hogy a diákok többet tanuljanak a gyarmati múltról, a rabszolgaságról, a népirtásról és azok összes következményéről. Fel kell számolni az olyan médiát, amely rasszista módon számol be migránsokról és a menekültekről, és akarattal vagy szándékolatlanul rasszista tartalmat terjeszt.”
A hétfői vitában nem szólalt fel magyar képviselő.
Háttér
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége szerint az észak-afrikai származású emberek 45 százaléka, a romák 41 százaléka, és a szubszaharai afrikai háttérrel rendelkezők 39 százaléka tapasztal hátrányos megkülönböztetést származása vagy bevándorlói háttere miatt.
Az 2019-es Eurobarométer felmérés szerint az európaiak nagyobb része úgy véli, hogy hazájában elterjedt a faji alapú megkülönböztetés. A megkülönböztetés leggyakrabban „roma származás” (61 százalék), az „etnikai hovatartozás” (59 százalék) és a „bőrszín” (59 százalék) alapján történik a válaszadók szerint.
